Berzy Péter: Magyarországi kelta pénzek Keménytáblás, cérnafűzött. Oldalszám: 352 Egy különleges kötetet tart kezében az olvasó, ami egy komoly numizmatikai szakmai munka. Szerzője nem hivatásos kutató, hanem egy lelkes éremgyűjtő, aki saját tapasztalatait, észrevételeit teszi közzé. Kiváló példája a manapság egy népszerűbb közösségi tudománynak (ismertebb angol nevén citizen science), amikor nem hivatásos kutatók kacsolódnak be a tudományos életbe. Gyakran olyan speciális területeket kutatnak, amik kevesebb figyelmet kapnak, s ennek a hazai numizmatikában különösen nagy hagyománya van. A kötet a mai Magyarország területén vert kelta éremtípusokat ismerteti, valamint helyet kaptak benne a környező területek nálunk nagyobb számban előforduló pénzei is. Emellett pedig úttörő módon bemutatja a kelta pénzdarabolás jelenségét, elemzi annak módját, földrajzi elterjedését és a lehetséges okait. 1910-ben jelent meg utoljára magyar nyelvű képes szakirodalom a térség kelta érmeiről, ezért is ajánlom minden, a hazai kelta érmeket kutató, gyűjtő és kedvelő szíves figyelmébe. Vida István Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára

Magyar Szükségpénz Katalógus 1723-1959, 2. kiadás Keménytáblás, fűzött, karcálló és coil ezüst fóliával ellátott lakkozott borító. 676 oldal, B5 formátum, bemutatja ezen időszak szükségpénzeit, pénztárjegyeit és egyéb pénzhelyettesítőit, változatokat és tervezeteket, valamint az orosz hadifogolytábor darabjait is. Már 3 nyelven használható, magyar, német és angol verzióban 2025-re aktualizált forint és euró árral. Ez az eddigi legkomplexebb kiadvány, ami a numizmatikában erről a témáról valaha is megszületett, konkrét méretekkel és minden eddigi kiadványnál nagyobb képanyaggal!

2 Euro Coin Catalogue Kiadás éve: 2025 A kiadvány nyelve: angol 2 eurós érmek katalógusa – Útmutató Európa egyik legnagyobb éremgyűjtő területéhez Az euró bevezetésével határokon átnyúló gyűjtési terület jött létre, amelynek milliók hódolnak lelkesedéssel – és 2004 óta egész Európát elérte a két eurós érmék láza: az eurózóna országai megváltoztathatják a két eurós érméik nemzeti oldalát, hogy jelentős eseményekről, épületekről vagy személyiségekről emlékezzenek meg. Eddig több mint 400 különböző motívum került forgalomba – és sok ritkaság rejtőzik a visszajáró apróban. Ez a katalógus nélkülözhetetlen társ a két eurós gyűjtők számára – és mindazoknak, akik azzá szeretnének válni.

Szerző: Kálnoki-Gyöngyössy Márton Oldalszám: 402 Puhatáblás könyv.  A szerző ajánlója: Miközben ​számos, kiemelkedő tudományos értékkel rendelkező hazai numizmatikai kézikönyv született az elmúlt közel harmadfél évszázad során, kifejezetten az egyetemi tanulmányokat elősegítő, vezérfonalnak tekinthető segédkönyv, jegyzet mindeddig nem készült. A kézirat megírásával ezért a célom oktatási tapasztalatokra épített kézikönyv elkészítése volt. Módszertani szempontból a szakirodalom azon részéhez kívánok csatlakozni, amely a pénzérme feltalálásától kezdve kíséri végig a pénztörténetet, az érmék és érmek pályafutását. Számomra a (mű)tárgy és az azzal foglalkozó történeti segédtudomány ismeret-anyagának bemutatása volt az elsődleges. Minden tematikus-időrendi egységet irodalomjegyzék kísér, de ez csak válogatás: olyan műveket igyekeztem beválogatni, amelyek szerintem alapvetőek, kevés kivételtől eltekintve hozzáférhetőek, és az esetleges továbblépést szolgálják. Az egyes bibliográfiai tételeket rövid értékeléssel láttam el. Végezetül összeállítottam a legfontosabb numizmatikai szakkifejezések jegyzékét magyarul, németül és angolul, így az idegen nyelvű szakirodalmat (különösen a katalógusokat) könnyebben tudják feldolgozni az érdeklődők. KÁLNOKI-GYÖNGYÖSSY MÁRTON középkori pénztörténettel foglalkozó régész, tudományos kutató. 2000–2024 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójaként tanított, 2024-ben pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense lett. 1996 óta a Magyar Numizmatikai Társulat tagja. A numizmatika szakterületén közel két évtizedes igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik.

Vadonatúj könyv.  Szerző: Basics Beatrix – Csorba László – Tóth Csaba – Vígh Róbert Oldalszám: 168 Keménytáblás Széchenyi István gróf, a „legnagyobb magyar” hihetetlenül szerteágazó életműve már halála előtt sokakat megihletett, emlékezete pedig napjainkig él. Tiszteletét jelzi, hogy az 1867-es kiegyezést követően köztéri emlékművek kerültek felavatásra, intézményeket, közterületeket neveztek el róla. Alakja természetesen megihlette az éremművészeket is, akik a numizmatika eszköztárával is igyekeztek megemlékezni róla. Jelen kötet a Széchenyi István személyével és munkásságával kapcsolatos érmeket, érméket és plaketteket mutatja be. A kötet alapvetően két részre oszlik. A bevezető rész négy tanulmányt tartalmaz, amelyek bemutatják Széchenyi István közéleti és politikai munkásságát (Csorba László), a képzőművészetben megjelenő alakját (Basics Beatrix), a Széchenyi család címerhasználatát (Vígh Róbert), illetve a pengő és forint pénzrendszerben a magyar fizetőeszközökön való megjelenését (Tóth Csaba). A kötet második része maga a katalógus, amely válogatást nyújt a Széchenyi Istvánnal kapcsolatos érmekből és plakettekből. A 119 tételt tartalmazó katalógus legkorábbi darabja 1846-ban készült, az utolsó darab 2021-ből származik. A katalógus kronológiai sorrendben mutatja be az egyes darabokat mind fényképen, mind szöveges leírással megjelenítve azokat. A kötet végét a témára vonatkozó irodalomjegyzék zárja.

A koronarendszer bankjegyeinek illusztrált katalógusa lefűzhető, pótlapozható mappában, árjegyzék melléklettel.  Szerző: Adamovszky István

A pengőrendszer bankjegyeinek illusztrált katalógusa lefűzhető, pótlapozható mappában, árjegyzék melléklettel.  Szerző: Adamovszky István

A forintrendszer bankjegyeinek illusztrált katalógusa 2010-ig, lefűzhető, pótlapozható mappában, árjegyzék melléklettel Szerző: Adamovszky István

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba, Kiss József Géza, Fekete András Oldalszám: 362 Keménytáblás A 11–12. századi magyar pénzek eddigi legrészletesebb katalógusának első része, amely az 1000 és 1204 között uralkodó magyar királyokhoz egyértelműen köthető vereteket tartalmazza. 17 uralkodó több mint 100 pénztípusa. A bevezető numizmatikai tanulmány magyar, angol és szlovák nyelven. A katalógustételek leírása magyar és angol nyelven. A pénztípusok bemutatása több mint 400 méretarányos és nagyított színes éremfotón. A változatok bemutatása több mint 3850 rajzon

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba, Kiss József Géza Oldalszám: 368 Keménytáblás A szerzőpáros újabb kötete a 11–13. századi magyar pénzek eddigi legrészletesebb katalógusának második része, amely az anonim denárokat, azaz a konkrét kibocsátókhoz egyértelműen nem köthető vereteket tartalmazza. Az anonim denárok 59 főtípusa és több mint 200 altípusa. A bevezető numizmatikai tanulmány magyar, angol és szlovák nyelven. A katalógustételek leírása magyar és angol nyelven. A pénztípusok bemutatása több mint 900 méretarányos és nagyított színes éremfotón. A változatok bemutatása több mint 3500 rajzon

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba, Kiss József Géza, Fekete András Oldalszám: 272 Keménytáblás A 11–13. századi magyar pénzek eddigi legrészletesebb katalógusának harmadik része, amely az utolsó Árpádok pénzeit tartalmazza II. Andrástól Ottóig. 7 uralkodó több mint 300 pénztípusa. A bevezető numizmatikai tanulmány magyar, angol és szlovák nyelven. A katalógustételek leírása magyar és angol nyelven a pénztípusok bemutatása több mint 1200 méretarányos és nagyított színes éremfotón. A változatok bemutatása több mint 900 rajzon

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba Oldalszám: 288 Keménytáblás Az Anjou-kori magyar uralkodók, I. Károly (1301–1342), I. Lajos (1342–1382) és Mária (1382 –1395) pénzverésének eddigi legrészletesebb katalógusa, amely ezen felül tartalmazza. Buda város és Aba Amade nádor autonóm vereteit is. I. Károly, I. Lajos és Mária több, mint 350 pénztípusa. Buda város és Aba Amade nádor pénzverése. Bevezető tanulmány magyar, angol és szlovák nyelven. A katalógustételek leírása magyar és angol nyelven. A pénztípusok bemutatása több, mint 1800 méretarányos és nagyított színes éremfotón. Az egyes pénztípusok kereskedelmi értéke euróban

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba Oldalszám: 304 Keménytáblás Az Anjou-kor a pénzverés tekintetében új fejezetet nyitott a középkori Magyar Királyság életében. A könyv három, Anjou-házból származó magyar uralkodó, Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos és Mária pénzverését mutatja be, továbbá igazi különlegességként Buda város autonóm pénzkibocsátását. A kötet illusztráltságának foka kiemelkedően magas, a 304 oldalon közel 1900 db színes fénykép található. 

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba Oldalszám: 160 Keménytáblás Köleséri Sámuel 1717-ben nyomtatásban megjelent soraiban felrajzolt kép megfelel annak a közvélekedésnek, amellyel nagyjából Hérodotosz óta tekint a világ a természeti kincsekben különösen gazdag Erdélyre. Aranyát-ezüstjét az ókor óta lankadatlanul bányászták a szkítákkal rokon agathürszoszok, kelták, dákok, rómaiak, magyarok és szászok. A felszínre hozott nemesérc tetemes része aztán csillogó arany- és ezüstpénzekké alakult át, amelyek a világ minden részére eljutottak.

Vadonatúj könyv.  Szerző: Szemán Attila Oldalszám: 106 Puha kötésű A II. Rákóczi Ferenc vezetett "kuruc" állam rézpénzverése jól feldolgozott területe a magyar pénztörténetnek, ezzel szemben kevésbé közismert, hogy ellenfeleik, a "labancok" is folyamodtak időnként szükségpénz-kibocsátáshoz. A "kurucok" által ostromgyűrűbe fogott császári erődítményekben, így az Eperjesen, Kassán, Lipótváron és Nagyváradon kibocsátott réz szükségpénzek történetével foglalkozó mű ez idáig nem látott napvilágot. Szemán Attila gazdag írott és tárgyi forrásanyagon alapuló tanulmánya először foglalja össze a négy császári erődítmény "labanc" szükségpénzkibocsátásának történetét. gazdasági hátterét és a pénzek ikonográfiáját. A tanulmányt részletes katalógus követi, amely jelenleg a legteljesebb korpusza a "labanc" szükségpénzeknek.

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba Oldalszám: 224 Keménytáblás Pénztörténeti tematikájú vlog a világjárvány idején, 162 epizód minden egyes nap 2020. március 23. és augusztus 31. között, közel 400 ezer megtekintés a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján, megszámlálhatatlan megosztás, hozzászólás, aktivitás, vita, új nyitott szem és szív az éremtörténet felé. Eltérő korú, méretű és hátterű érmék és érmek, leletek és veretek, numizmatikai alapfogalmak, gyűjtők és gyűjtemények, árverések és leütési árak, technikatörténeti, nyelvészeti, címertani és régészeti ismeretek, kultúrtörténeti vagy épp jelenkori kontextusba ágyazva, ezt és még ennél sokkal többet tartalmazott a pénzek színes világa. Mostantól pedig már nyomtatott formában is. 

Vadonatúj könyv.  Szerző: Kovács László Oldalszám: 208 Keménytáblás Kovács László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a kora Árpád-korból származó, pontosabban az 1000–1141 között veretett zárópénzű kincsleletek nyomába ered. A szerző számos, a lelet megtalálásának idejére, módjára, összetételére vonatkozó híradást is összegyűjtve, az előkerülési helyek korabeli és mai nevének ábécésorrendjében állította össze a jelen katalógust.  

Vadonatúj könyv.  Szerző: Prohászka Péter Oldalszám: 68 Puhakötésű Esztergom területe elsősorban a középkorban játszott kiemelt szerepet a magyar állam, majd az egyház központjaként. Az Árpádok idején itt működött a királyság első pénzverdéje. A területéről igen nagy számban kerültek elő különféle érmek, amelyek részben nyomon követhetőek a levéltári és irodalmi adatoknak köszönhetően. Már a vaskortól kezdve megtalálhatóak kelta és görög érmek Esztergom numizmatikai leletanyagában, amely azonban hullámzó, hiszen a legnagyobb számú érem a római korszakra, valamint az Árpád-korra esik.

Vadonatúj könyv.  Szerző: Tóth Csaba, Ulrich Attila Oldalszám: 84 Keménytáblás 2002 tavaszán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó községben párját ritkító aranykincs került elő, amely jelenleg a nyíregyházi Jósa András Múzeumban tekinthető meg. A 261 db magyar, erdélyi és külföldi aranypénzt tartalmazó lelet összsúlya 1,3 kg, a legkorábbi darab Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) aranyforintja, a záróveretet I. Lipót 1684-ben kibocsátott dukátja képviseli. A kötet a lelet leírásán túl bemutatja a lelőkörülményeket, a lelet összetételét és elemzi a korszak pénzforgalmát. A korszak politika- és gazdaságtörténeti háttere alapján megkísérli megállapítani a lelet elrejtésének lehetséges időpontját és körülményeit, valamint megállapítja a lelet korbeli értékét.

Vadonatúj könyv.  Szerző: Adamovszky István Oldalszám: 384 Puha kötésű

Vadonatúj könyv.   Szerző: Adamovszky István Oldalszám: 328 Puha kötésű